A nő, főleg ha jól tükröződő felületek közelében él, vagyis őszinte megnyílvánulásra kész nőkkel találkozik, sok olyan tapasztalatra tesz szert, amelyek segíteni tudják saját  sorsának, életfeladatának újrafogalmazásában. Egy ilyen tükröződési felületet kínál most nektek Orsovszky Gyöngyvér szocio- és művészetterapeuta, aki sajátos módszerekkel segít felismerni helyünket a világban, és a nőiességünkkel kapcsolatos elakadásokat feloldani.

Az eredendő tudat, tükröződési felületei vagyunk.  Az eredeti minőségek, megtört lelki és szellemi felületeinken, torzultnak látszanak. Munkánk a tükör simítás. Célunk a tiszta tükörszerű alap magatartását felvenni. Ez a magatartás mindent befogad, elfogad, de amit visszatükröz, abból semmi nem marad meg benne. Nem minősíti a dolgokat, mindent olyannak mutat, amilyen az a valóságban. A tükör érintetlen marad, nincs benne kettősség, nincs megkülönböztetés, nincs elkülönülés. Innen szemlélve a világ egyetlen egységes egész. Ez az együttérző szeretet szintje, a könyörületesség, bölcsesség szintje. Ezt a szintet többnyire belül találjuk, hiszen nagyon kevés kivétellel tudunk másoktól olyan visszatükrözésre találni, ami az eredendő tükröződés mintáit hordozza. Vagyis olyan másik embert, aki nem ítél és nem ítéltet, nem különböztet, elfogad és olyan megvilágításban helyez, ahol elvégezheted önmagadon azt a munkát, amire éppen megértél, amire éppen szükség van. Ennek a szintnek az eléréséhez folyamatos változásban kell maradnunk, nyitotnak és esetlegesnek. Az ember legfőbb értéke a méltósága, ezért az embereket nem átnevelni kell, hanem megérteni és támogatni őket önmaguk fejlesztésében. Azzal például, hogy ezt a tükröt tartjuk a páciens elé, ő szert tehet azokra a felismerésekre, amivel változásba lendül az élete. Életünk sokféle területein, annak érdekében gyártjuk a tüneteket, hogy egyszer fel tudjuk ismerni a lényeget, ami azonos önmagunkkal, és az univerzummal. A tünetek segítenek megérteni a rosszul rögzült mintákat, és azok magatartásunkra gyakorolt hatásait. A mi munkánk nagy része a saját magunkon elvégzett munkatapasztalat megosztása. Ez sok gyakorlati kérdést és alapvető életvezetési problémát tud fókuszban állítani. Első körben, ezeket a tapasztalatokat szeretnénk élménnyé tenni.

Me-long tibeti szó, tükröt jelent. Sámán tükröt, ami az igazság, a leplezetlen valóság jelképe.

Az égi jelenségek megfigyelése mindig valamilyen tükröző felület, illetve tükör segítségével történt, s ősi felfogás szerint a tiszta, világos, változtatás nélkül tükröző eszközök az igazság letéteményesei. Jóseszközként alkalmas arra, hogy a jövőt, de az emberi cselekedeteket is meglássa benne, továbbá hogy megvédje a sámánt a gonosz szellemektől égi utazása során. Miután a sámán „visszatért”, sokszor ugyannyi karcolást ejtett tükrén, mint ahány nyíllövés érte a „másik” világban. A kereszténységben és egyáltalán a keresztény kultúrkörben, és főleg itt Europában a földi hívságot, a hiúságot  szimbolizálja. A latin speculum, vagyis tükör szóból származik a spekuláció kifejezése. Ez sokat elmond arról, hogyan változott meg a tükör eredeti jelentése. A leleplezés helyett az elkendőzés, a jó szögből való mutatás eszközévé vált, és a belső igazság rendszeréből kikerülve pusztán a külső jegyek megmutatójává degradálodott. Belenézünk, de e tükör által márcsak homályosan látunk. Persze megvan ennek is a maga kultúrtörténeti, pszichológiai és spirituális magyarázata. A dolgok elhomályosulása ugyanis nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is változott. Mint tudjuk nincsen új a nap alatt, vagyis a dolgok alapvetően nem változnak, csak a rájuk tekintő szemlélet. A me-long tükör olyan tükör, amin ha eloszlik a homály, ott a karcolás.